A magyar miniszterelnök leszögezte: nem kell feltétlenül v isszaállítani a sorkatonaságot, mert léteznek programok, amelyekkel közelebb vihető a fiatalokhoz a hazaszeretetet.
„Másutt úgy vannak, hogy visszavezetik a sorkatonaságot, de ez minden nemzetnek a saját ügye, ezzel nem kell foglalkoznunk. Foglalkoznunk kell viszont azzal, hogy egyesek úgy beszélnek, mintha ezt egységes, birodalmi hatáskörben kellene megtenni. Ez elfogadhatatlan” – tette hozzá a kormányfő.
„Minden héten közelebb vagyunk a háborúhoz, minden héten történik valami, ami a háborúba való sodródáshoz visz közelebb. Ezen a héten arról volt szó, hogy a franciák vállalják, hogy Ukrajna területén nyíltan képetznének ki katonákat. Másfelől egyre többen mondják, hogy a nyugati fegyvereket nemcsak önvédelemre, hanem arra is használhatnák az ukránok, hogy az orosz területeket támadják. Ezt mondja a NATO főtitkára is” – mutatott rá a kormányfő, aki szerint az oroszok a nyugati fegyverrendszerek használatára úgy tekintenek, hogy a NATO benne van az orosz területeken bekövetkező károkhoz. „A bevonódás egy újabb lépését tettük meg ezzel” – mutatott rá Orbán.
Az oroszok támadták meg Ukrajnát, ők indították az inváziót, azzal indokolják ezt, hogy azért tették, mert Kijev a NATO tagjává akart válni, emlékeztet a kormányfő. „Az oroszok azt mondják, addig jönnek előre, amíg nem teremtenek biztonságos sávot a magorosz területek számára. Ha abban támogatjuk Ukrajnát, hogy orosz területeket lőhessen, ezzel közelebb hozzuk magunkhoz az oroszokat” – hangsúlyozta Orbán.
A beszéd, az előkészületek és a pusztítás a háborúba sodródásnak a három fázisa a kormányfő szerint, aki úgy látja, a beszéden már túl vagyunk, már az előkészületek zajlanak. „Centikre vagyunk a háborútól” – tette hozzá.
„Az, hogy az európai nagy államok messzebb vannak Oroszországtól, mint Közép-Európa, földrajzi tény. Ez kikapcsolja azt az érvelést, hogy a modern technológia képes áthidalni a távolságokat, ezért le akarják győzni Oroszországot, katonai sikert akarnak elérni Moszkvával szemben. Bármi áron” – emelte ki Orbán.
Mind a Tisza-korszakban, mind a Horthy-korszakban belekényszerítették Magyarországot a háborúba, noha mi egyik világháborúban sem akartunk részt venni, emlékeztetett a kormányfő, hozzátéve: nem állítja, hogy amit most mi elszenvedünk, elérné azt a nyomásgyakorlási szintet, amivel akkor szembesült Magyarország, de a nyomás folyamatosan növekszik.
„A kérdés, hogy van-e mögöttünk egy ország, hogy kimondjuk-e: nem vagyunk hajlandóak meghalni Ukrajnáért. Lehet erre mindenfajta háborúpárti kritikákat mondani, de ez a háború nem a mi háborúnk, nem a mi érdekünkben vívják, ebből ki kell maradnunk. Én ezt vállalom, Brüsszelben is, ahol állni kell a sarat a nyomásgyakorlással szemben is” – emelte ki Orbán, hozzátéve: erős érve minderre az, hogy a NATO védelmi szövetség, amely nem arra alakult, amivel beavatkozik a NATO-n kívüli háborús konfliktusokba. „Ez erős érv, azt kérem a magyaroktól, hogy ebben támogassák meg a magyar kormányt” – kérte a kormányfő.
A szombati Békemenet kapcsán Orbán elmondta: ki kell mondani, hogy van háborús veszély. Ezt világossá kell tenni. „El kell mondani, hogy aki úgy beszél, mint egy háborúpárti, úgy szállít fegyvereket, mint egy háborúpárti, úgy küldene katonákat, mint egy háborúpárti, az bizony háborúpárti. A Békemenet emlékeztethet bennünket az európai alapító atyák gondolatára: arra, hogy Európa nem bír ki még egy háborút. Mi nem azért léptünk az EU-ba, hogy közösen viseljünk háborút, és nem azért, hogy zsákszámra öntsük a pénzt a háborúba” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Ha minden pénzünket a háborúba öntjük, hogy fogjuk újraindítani a gazdaságot? – vetette fel a kérdést a kormányfő, aki szerint egy jó európai választással le kell téríteni az európai vezetőket a háborús ösvényről.
Minden háború első szakaszában agresszívek a háborúpártiak a békepártiakkal szemben, emlékeztetett Orbán, hozzátéve: minden háború első szakasza erőteljes morális nyomás mellett zajlott, ennek indulatos tömeggyűléseken adtak hangot a háborúpártiak, s ahogyan az idő múlásával nőtt a békepártiak száma, úgy érkezett el végül a béke. „Ennek a háborúnak harctéri megoldása nincs, aki erre szánná el magát, az világháborút kockáztat. Fegyverszünetre, tárgyalásra van szó, mielőtt világháborúban találnánk magunkat” – figyelmeztetett Orbán.
A kormányfő szerint ha majd visszanézünk erre a választásra, ami előttünk áll, lehet, hogy azt fogjuk mondani: ez volt az az időszak, amikor a nagy baj elkezdődött. „Ezt el lehet kerülni. Minden háború vezetői döntés következménye. Ha a vezetők úgy döntenek, hogy a béke fontosabb, mint a háború, akkor béke lesz. Ez emberi döntés kérdése, nem szükségszerűség. Európában demokráciák vannak, ezért rá kell szorítani a demokráciákat, hogy békepárti döntéseket hozzanak. Ezt úgy érhetjük el, hogy a háborúpárti politikusokat el kell zavarni, békepárti képviselőket kell Brüsszelbe küldeni. Magyarországon csak a Fidesz és a KDNP áll ki a béke mellett, tehát őket kell Brüsszelbe küldeni” – zárta a beszélgetést Orbán Viktor.
Objektum doboz
Írta a Magyar Hírlap
