Orbán Viktor kijelentette: mindent meg kell tenni az orosz–ukrán háború szétterjedésének megállításáért. Ukrán nemzeti szempontból logikusnak nevezte a törekvést a háború eszkalációjára, hiszen – mondta – az ukránok úgy érzik, minél több országot tudnak belevonni az oroszokkal szembeni háborújukba, annál több esélyük van a győzelemre. Ezzel szemben – folytatta – a magyarok tudják, hogy ki kell maradni a háborúból, mert a belesodródás ellentétes volna a magyar nemzeti érdekekkel.
„A választás tétje egyértelmű: háború vagy béke. Az erőviszonyok most másodlagosak, mert ezt a választást meg fogjuk nyerni” – hangoztatta Orbán Viktor, aki szerint a baloldal egyetlen reménye, hogy a kormánypártok most nem úsznak világcsúcsot.
„Ezért mondogatják, hogy hány százalék lenne kudarc a Fideszre nézve. Iszonyú erősek vagyunk, és meg fogjuk nyerni a választást – ha mozgósítjuk az erőinket” – szögezte le.
Felidézte: 2022-ben teljes összefogással próbálkozott a baloldal, most viszont mintha a 2014-es és 2018-as receptet venné elő, és megint szétválik a kormánnyal szemben álló politikai tábor. De – emlékeztetett – a Fidesz–KDNP-nek mindhárom választáson kétharmada volt.
Úgy vélekedett: a háborún túl a kormánypártok ellenfele a rutin, vagyis ha azt hiszik a támogatóik, hogy mivel nyerni szoktak, majd most is meglesz a győzelem magától. Hangsúlyozta: „ki kell menni az utcára”, „el kell menni az emberek közé”, és akkor a polgári, nemzeti, keresztény oldalon meglévő társadalmi többség érvényesülni fog a választási eredményekben is.
Az EP-választásokkal kapcsolatban úgy értékelt: függetlenül attól, hogy ki milyen frakcióban ül, az lesz a legfontosabb kérdés, hogy mennyi a háborúpárti és mennyi a békepárti képviselő. Jelezte: „nem esik le” az ujjáról a gyűrű, ha balosokkal kell együttműködni, amennyiben békepártiak.
Azt nevezte a legfontosabbnak, hogy ellenálljanak a NATO területén kívüli fegyveres beavatkozás előkészítésére irányuló törekvéseknek.
Szerinte békepárti és versenyképességet javítani akaró intézményekre van szükség, az uniós pozíciókba pedig olyan politikusokat kell juttatni, akik ezt a politikát akarják végrehajtani.
A sorkötelezettség visszaállítása nincs napirenden Magyarországon – szögezte le Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy a NATO garantálja tagjainak kollektív védelmét, ezért Magyarország „megengedheti magának azt a luxust”, hogy csak hivatásos hadsereget tart fenn.
Manfred Weber európai sorkatonaságra vonatkozó kijelentéseit úgy értékelte: az Európai Néppárt vezetője európai birodalmi hadsereget akar. Ez azt jelentené, hogy „besorozzák a mieinket a birodalmi hadseregbe, aztán majd csak kapjuk a híreket valahonnan, hogy mi történik a fronton a magyar fiúkkal” – fogalmazott, elutasítva ezt a koncepciót.
Leszögezte: önálló magyar hadseregre van szükség, „a magyar vér fölötti rendelkezés” felelősségét nem ruházhatjuk át semmilyen birodalomra.
Orbán Viktor arra is kitért: a németek részéről „nagyobb visszafogottságra lenne szükség”, mert „ez így – kihasználva, hogy ők a legnagyobbak az Európai Unióban – az erőből való német beszédhez történő visszatérés”.
Leszögezte: a németek és a magyarok között „természetes a barátság”, de szerinte a holokausztnak vagy a páncélosok volt szovjet területre küldésének az ügyében, illetve a migráció kérdésében is indokolt lenne „némi óvatosság” Németország részéről.
„A németek ránk akarják kényszeríteni a migrációt, meg akarják mondani, hogy kivel éljünk együtt, de korábban azt akarták megmondani, hogy kivel ne éljünk együtt, és elvitték a zsidókat” – jegyezte meg.
Szerinte ugyanakkor európai katonapolitikai együttműködésre szükség van, ennek része lehetne az összehangolt, nemzeti keretekben megvalósuló európai hadiipari fejlesztés, az európai katonai eszközök piacának védelme, hogy az európaiak egymástól vásároljanak fegyvert, valamint egyeztetni kell a katonai stratégiákat, és szükség van a NATO-hoz hasonlóan működő, nem sorozáson, hanem nemzeti felajánlásokon alapuló európai védelmi szövetségre.
A miniszterelnök kritikát fogalmazott meg Ursula von der Leyen tevékenységével kapcsolatban, szerinte ugyanis az Európai Bizottság elnöke két szerep közé szorult: politikus is volt meg nem is, és ebből lett a baj.
„Nekünk olyan bizottsági elnök kell, aki tudja, mi vagyunk az ő munkaadói.”
Ursula von der Leyen „a huszonhét miniszterelnök alkalmazottja. Hogy jön ahhoz, hogy ő bármilyen politikai véleményt képviseljen?” – tette fel a kérdést Orbán Viktor, aki szerint az állam- és kormányfők tanácsának vissza kell vennie az irányítás jogát, a bizottságot vissza kell tolni a végrehajtói szerepébe, az Európai Parlamentet pedig jelenlegi formájában föl kell számolni, és vissza kell térni oda, hogy a nemzeti parlamentek delegálják a képviselőket.
Mark Rutte holland miniszterelnök NATO-főtitkári jelöltségéről Orbán Viktor azt mondta: Magyarország a saját jelöltet állító Romániát támogatja.
Közölte azt is: Magyarországnak egyrészt egy becsületbeli ügyben van igénye a holland miniszterelnökkel szemben, aki korábban a magyarok EU-ból kizárásáról és Magyarország letérdeltetéséről beszélt, úgy fogalmazva, ahogy utoljára a német megszállók és Sztálinék tették.
„Ezzel a helyzettel neki kell kezdenie valamit, ő kéri Magyarország bizalmát egy ilyen pozícióhoz, ezért elvárható, hogy álljon elő, és mondjon valamit erről” – jegyezte meg.
A másik ügy pedig egy katonapolitikai igény: a leendő főtitkárral Magyarország szeretne kötni egy megállapodást arról, hogy nem fog részt venni a NATO oroszokkal szembeni ukrajnai hadműveleteiben akkor sem, ha NATO-tag. Ez a magyar miniszterelnök szerint jogilag most is megvan, de elvárják, hogy ezt „egy politikailag elfogadott, szalonképes pozíciónak nyilvánítsák”.
A magyar–kínai kapcsolatokról szólva kitért arra: Magyarország egyszerre kíván barátja lenni egymással egyébként konfliktusban álló szereplőknek is, egyszerre szeretne jó kapcsolatot ápolni az Amerikai Egyesült Államokkal és Kínával is.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a kínaiak nem az oroszokat váltják ki. Jelezte: az uniós szankciókkal nem érintett területeken fokozni akarja az együttműködést az oroszokkal.
„Mi ezt nem sunyiban tesszük, mint néhány nyugat-európai ország” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy ha egy kooperációnak megvannak a nemzeti érdekbeli alapjai, akkor az vállalható, és ő vállalja is.
A kormányfő a Robert Fico elleni merénylettel kapcsolatban azt mondta: személyesen nem beszélt még a szlovák miniszterelnökkel, csak az embereivel, de Robert Ficóval egyébként sem könnyű telefonon egyeztetni, mert Európa egyik legóvatosabb embere, akinek még saját telefonja sincs.
Ugyanakkor jelezte: a szlovák kormányfő kollégáival és családjával kapcsolatban vannak, keresi a lehetőségét, hogy meglátogassa, mert fontosnak érzi, hogy személyes tiszteletén és a bajtársiasságon túl kifejezze „a magyar nép jókívánságait is”.
Különlegesnek nevezte kapcsolatát Robert Ficóval, akit úgy jellemzett, hogy „magyarellenes politikusból szuverenista” lett.
Orbán Viktor szerint kétségkívül van olyan veszély, hogy Magyarországon is előfordulhat ilyen merénylet. Az ezzel kapcsolatos internetes hozzászólásokra utalva úgy vélekedett: át kell gondolni, hogy ezen a területen is világos szabályokat állítsanak fel, mert ellenkező esetben „az egyedi támadásból napi gyakorlat lehet”.
Az önkormányzati választásokkal kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott: a budapestiek többségéhez hasonlóan ő is „csak rosszakat” tud mondani a főpolgármester teljesítményéről. Karácsony Gergelyt azokhoz a futballistákhoz hasonlította, akik „mellérúgják a tizenegyest, és utána azt mondják, a cipő vagy a fű tehet róla”. Szerinte a fővárosban is a kormánypártok jelentik a legnagyobb politikai erőt, és Szentkirályi Alexandra személyében megtalálták hosszú távra is a Fidesz budapesti vezetőjét.
A kormányfő elismerte: bár értek el eredményeket a demográfiai mutatókban, most elakadtak ebben. Ugyanakkor azt is jelezte: nem tesz egyenlőségjelet a demográfiai politika és a családpolitika közé, mert a családpolitika sikeressége nem a demográfiai mutatókkal mérhető.
Kijelentette: a kormány nem akar „migránsalapú demográfiai politikát folytatni”, hanem „a nemzeti, keresztény kultúrkörünkön belül” akarja megoldani ezt a kérdést.
Szerinte ezen a téren nem a folyamatos javulás a várható tendencia, hanem az impulzusszerű javulás, és sokan dolgoznak azon, hogy az adópolitikától az otthonteremtésig a kormány adni tudjon egy újabb, nagyarányú, demográfiai motivációjú lendületet a magyar gazdaságnak.
Viszont arra is figyelmeztetett Orbán Viktor: ha van háború, akkor a GDP három százalékát kell biztonságra fordítani, ha nincs, akkor csak kettőt, és a bajok jó részét megoldaná, ha a kettő közötti különbséget a családokra tudnák fordítani.
Írta a Magyar Hírlap
