Az önkormányzati, a nemzetiségi és az EP-választáson kis mértékben eltérő a szavazásra jogosultak köre.
Az önkormányzati választásra 7 millió 850 ezer választópolgárt várnak a 10 119 magyarországi szavazókörben este 7 óráig. Az európai parlamenti voksoláson a magyarországi szavazókörökben, a 147 külképviseleten és levélben ennél kevesebben, mintegy 7 millió 800 ezren szavazhatnak. A nemzetiségi névjegyzékbe regisztrált 345 633 választó pedig szavazhat a nemzetiségi választáson.
Szavazni személyazonosító igazolvánnyal és lakcímkártyával lehet
Szavazni csak személyesen, a személyazonosság, valamint a lakcím vagy a személyi azonosító igazolása után lehet.
Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták.
A szavazóhelyiségben csak az szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe. A szavazókörben az is leadhatja szavazatát, aki korábbi kérelme alapján a mozgóurnát kérők jegyzékén szerepel, de személyesen megjelenik és a mozgóurna a szavazóhelyiségben van.
A választópolgár bármilyen típusú érvényes személyi igazolvánnyal igazolhatja magát: a kártyával és a régi típusú, könyvecske formájú személyi igazolvánnyal egyaránt (utóbbi lehet a régi, kemény borítójú, a népköztársasági címerrel vagy a puha borítójú, a köztársasági címerrel).
A bizottság elfogadja a kártya formátumú, érvényes ideiglenes személyi igazolványt, a kártya formátumú, érvényes gépjármű-vezetői engedélyt és az érvényes útleveleket is. Az egyes okmányok igénylése során, a kérelem benyújtásakor kapott átvételi elismervény (A4-es nyomtatott lap) azonban nem alkalmas a személyazonosság igazolására.
A személyazonosság igazolására az Európai Unió más tagállama által kiállított útlevelet, személyazonosító igazolványt, vezetői engedélyt is elfogadják.
Ha a személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, akkor a lakcím (illetve személyi azonosító) igazolására is szükség van a szavazáshoz vagy lakcímkártyával, vagy a lakcímbejelentésről szóló átvételi elismervénnyel. A személyi azonosító a lakcímkártya hátoldalán van, valamint azt tartalmazza a hatósági bizonyítvány és az igazolás a személyi azonosító jelről is.
A bizottság nem engedi szavazni azt, aki nem tudja a személyazonosságát és lakcímét igazolni vagy lejárt valamelyik dokumentumának érvényessége. A szavazásra nem jogosult, visszautasított polgárokról jegyzéket vezetnek.
Csak pecséttel érvényes a szavazólap
Nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz „érvényesítheti” a bizottság egyik tagja.
A szavazatszámláló bizottság előtt megjelenő választónak ellenőrzik a személyazonosságát és a lakcímét vagy a személyi azonosítóját, majd azt, hogy az adott szavazóköri névjegyzékben szerepel-e.
Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor a bizottság egyik tagja egy borítékkal együtt átadja a választópolgárnak a szavazólapjait, miután a hivatalos bélyegzővel lepecsételte azokat a lap bal felső sarkában.
A választó a névjegyzéken aláírásával igazolja, hogy átvette a szavazólapokat. A névjegyzéket – bár a közös eljárás miatt többfajta szavazólapot kap – csak egyszer kell aláírnia.
Ha a választópolgár a szavazólapok közül egyet vagy többet szándékosan nem visz magával, akkor a hátrahagyott, előre lebélyegzett szavazólapot át kell húzni, rá kell írni, hogy át nem vett szavazólap, és az át nem vett és a fülkében talált szavazólapok borítékjába kell helyezni.
Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével.
A szavazólapok és a boríték átadása után a szavazatszámláló bizottság – kérésre – elmagyarázza a szavazás módját, de a választót nem befolyásolhatja döntésében.
Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a párt neve feletti körbe tollal húzott két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. Nem tekinthető érvényes szavazatnak a „bekarikázás”, „besatírozás”, „kipipálás”, és az sem, ha nem az erre szolgáló körben metszik egymást a vonalak.
A szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen.
Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a szavazófülke használatára nem lehet kötelezni a választópolgárt. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egyetlen választó tartózkodhat a szavazófülkében.
A szavazat leadásához a választópolgár használhatja a szavazófülkében elhelyezett tollat vagy a saját tollát is. A szavazatot bármilyen színű, így akár piros vagy zöld tollal is le lehet adni. A jogszabály nem tiltja, hogy a választópolgár a szavazófülkében lefényképezze a szavazólapját.
Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapokat, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód.
Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a „rontott” megjegyzést, és azt bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.
A szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veheti figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nincs pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk, mint ha nem dobták volna be az urnába, hanem „hazavitték” volna a választók.
Az önkormányzati választáson 43 351-en kérték, hogy a bejelentett tartózkodási helyük szerinti jelöltekre szavazhassanak. Az EP-választáson pedig 67 458-en jelentkeztek át a lakóhelyüktől eltérő más magyarországi településre; ők az átjelentkezéssel szavazóknak kijelölt szavazókörben adhatják le voksukat az EP-választáson, de nem kapnak az önkormányzati választáshoz kapcsolódó szavazólapot. (Ugyanakkor az EP-választásra más településre átjelentkezők a lakóhelyük szerinti szavazókörben továbbra is névjegyzéken maradnak az önkormányzati választáson.)
Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, vasárnap délig még igényelhet mozgóurnát, aki azonban nem kért, az nem szavazhat így akkor sem, ha egy másik, a háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.
A választáson 216 558 fiatal lesz jogosult arra, hogy először szavazhasson, ők a 2022-es országgyűlési választás óta lettek nagykorúak.
A választás lebonyolításának törvényességét 29 850 delegált követi figyelemmel a szavazókörökben, valamint a választási bizottságokban. A szavazókörökbe delegáltak részt vehetnek a szavazatszámlálásban is.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 órakor, valamint 18:30-kor.
A szavazókörök zárása követően a helyi önkormányzati és nemzetiségi választás eredményeinek közlését – a szavazólapok feldolgozottságának függvényében – várhatóan 20 órától kezdi meg az NVI oldalán, az EP-választás nem hivatalos, előzetes eredményeit azonban csak este 11 órakor hozhatja nyilvánosságra, miután az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött a szavazás.
Írta a Magyar Hírlap
