„Egy új népfront megalakítását szorgalmazzuk, amely példa nélküli formában egyesíti a humanista, szakszervezeti, egyesületi és polgári baloldali erőket” – írta a többi mint hat óráig tartott egyeztetést követően közös közleményében a Szocialista Párt, a Kommunista Párt, a Zöldek és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország.
Az aláírók kijelentették, hogy „alternatívát akarnak építeni Emmanuel Macronnal szemben, és küzdeni akarnak a szélsőjobboldal rasszista projektje ellen”. „Minden választókerületben közös jelölteket akarunk támogatni már az első fordulóban” – írták.
Felszólították arra is a választóikat, hogy csatlakozzanak az öt nagy szakszervezet (CGT, CFDT, UNSA, FSU és Solidaires) által a hétvégére meghirdetett demonstrációhoz.
A nemzetgyűlés feloszlatása és a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülésnek (RN) a választásokon várható megerősödése miatt a szakszervezetek hétfőn jelezték: a lehető legszélesebb körű demonstrációt szervezik azért, hogy „a törvényhozási választások előtt a munka világában progresszív alternatívák szükségességét közvetítsék” – olvasható a szakszervezetek közös közleményében.
„Köztársaságunk és demokráciánk veszélyben van” – írták a szakszervezetek. Demokratikus és szociális ébredésre van szükség. Ennek hiányában a szélsőjobboldal kerül hatalomra – fogalmazott az öt érdekképviselet.
Hétfő este már több nagyvárosban voltak megmozdulások. Párizsban több ezren, elsősorban fiatalok gyűltek össze a République téren, a rendőrség szerint Marseille-ben 2200-an, Rennes-ben 2500-an, Bordeaux-ban 1500-an, Montpellier-ben és Besanconban ezren tüntettek.
A vasárnapi európai parlamenti választásokon 31,37 százalékos támogatottsággal az élen végzett Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője, Marine Le Pen a TF1 kereskedelmi televízió híradója stúdióvendégeként elmondta: pártja hajlandó nem indítani jelölteket a jobbközép Köztársaságiakkal szemben az előrehozott nemzetgyűlési választásokon.
„Ezen dolgozunk, de olyan politikai pontokkal, amelyekben mindenki egyetért (…) úgy gondolom, hogy számos képviselővel ez megvan” – mondta a legnagyobb ellenzéki párt vezéralakja, utalva „egy olyan projektre, amely két nagy tematikára épül, a vásárlóerő védelmére és a gazdaság fellendítésére, valamint a közbiztonság megőrzésére és a bevándorlás elleni küzdelemre”.
Marine Le Pen megerősítette, hogy pártja győzelme esetén a 28 éves Jordan Bardella pártelnököt, az EP-választás listavezetőjét javasolják Emmanuel Macronnak a miniszterelnöki posztra.
„Hónapok óta azon dolgozunk Jordan Bardellával egy vezetői páros részeként, hogy a lehető legjobban teljesítsük azokat a feladatokat, amelyeket a francia nép ránk bízna. Én a köztársasági elnöki poszt felé tartok, ő a miniszterelnökség felé, nincs okunk ezen változtatni” – mondta Le Pen.
A hétfőn közzétett első két felmérés szerint a Nemzeti Tömörülés a nemzetgyűlési választásokon a szavazatok 33-34 százalékát szerezheti meg, ami csaknem 15 százalékponttal több, mint a 2022-es elnökválasztást követő nemzetgyűlési választásokon.
A Harris Interactive felmérése szerint Marine Le Pen pártja az 577 fős nemzetgyűlésben 235 és 265 közötti helyre számíthat a jelenlegi 89-cel szemben, ami a relatív többséget jelentené. Az abszolút többséghez 289 képviselőre van szükség.
Emmanuel Macron elnöki táborának csak 125-155 képviselőt jelez előre ez a felmérés a jelenlegi 249-hez képest, a baloldali szövetség 115-145 mandátumot (jelenleg 153), a Köztársaságiak pedig 40-55 mandátumot (jelenleg 74) kaphatnak.
Az OpinionWay kutatóintézet is hasonló tendenciát mért a hétfőn végzett reprezentatív felmérésben, eszerint az RN 33, a baloldal 23, az elnöki szövetség 18 százalékos támogatottságra számíthat.
A Nemzeti Tömörülés a végleges eredmények szerint a szavazatok 31,37 százalékát szerezte meg vasárnap az EP-választáson, míg a Macron vezette pártszövetségre csak 14,6 százalék szavazott. A Szocialista Párt, alig lemaradva, 13,83 százalékos eredménnyel, a harmadik helyre került. Negyedik helyen végzett a radikális baloldali Engedetlen Franciaország 9,89 százalékos támogatottsággal, ötödik lett a Köztársaságiak jobbközép párt 7,25 százalékkal, a Zöldek 5,5 százalékos eredményt értek el, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában helyet foglaló Visszahódítás 5,47 százalékot kapott.
Az eredmény nyomán a köztársasági elnök június 30-ra írta ki az előrehozott nemzetgyűlési választások első, július 7-re pedig a második fordulóját. A jelöltállítás június 12-én kezdődik, és június 16-án délután 6 órakor zárul, a hivatalos kampány június 17-én kezdődik a hétfőn megjelent elnöki rendelet szerint.
Írta a Magyar Hírlap
