2024. február 3. szombat. 5:58
Zbigniew Brzezinski A nagy sakktábla című geostratégiai munkájának nyugati figurái elevenedtek meg szerdán Brüsszelben az Európai Unió csúcstalálkozóján. A Magyarországon is jól ismert szakértő szerint Washington legfőbb feladata a 21. században az lesz, hogy az eurázsiai kontinens politikai döntőbírájává váljon, és megelőzze az anyagi vagy diplomáciai érdekeit fenyegetni képes rivális hatalmak felemelkedését.
Az EU kormány- és államfőinek találkozójának egyetlen napirendi pontja az volt, hogy meggyőzzék, rávegyék, avagy zsarolással kényszerítsék Magyarországot: a közösség egyetlen tagállamként ne akadályozza meg, hogy a következő öt évben Ukrajna megkapja azt az 50 milliárd eurós segélyt, amely nélkül a kijevi rendszer összeomlana. Vagyis a Brzezinski által felvázolt terepen vagyunk, a szakértő megjósolta a konfliktust.
Végül Magyarország, bár eredetileg nem így képzelte, de biztosítékokat kapott a pénz felhasználásának uniós ellenőrzésére, az ezzel kapcsolatos éves jelentés kidolgozására, annak az Európai Bizottság és az Európai Tanács általi megvitatására, szükség esetén a felülbírálat elrendelésére. Hazánk a kompromisszummal többek között elérte azt is, hogy az EU-tól jogszerűen követelt 20 milliárd eurót Brüsszel nem adhatja oda Ukrajnának.
Kívülről úgy látszódhatott, hogy nincs másról szó, mint az EU belső vitájáról. De a látszat most is csal. Az EU másik 26 tagállama úgy lépett – igaz nekik csak a gyalog szerepét osztották ki –, ahogy azt Brzezinski a nagy sakktábláján jövendölte, és ahogy ezt elvárják a Washingtonban, ahol a sakkjátszma tisztjei döntenek. Az ukrajnai háborúban – bár erős az orosz nyomás – patthelyzet alakult ki, az amerikai demokrata adminisztráció a törvényhozással küszködik, mert a republikánusok akadályozzák Ukrajna további nagy fokú támogatását.
Nagyon úgy néz ki, hogy a Fehér Ház Kijev megsegítésének feladatát az EU-ra osztotta ki. Ehhez pedig egy egységes EU-ra van szükség.
Viszont az nehezen elképzelhető, hogy az öt évre szóló 50 milliárd eurós segély gyökeres fordulatot hozhat a háborúban. Brüsszel a csodában bízik, vagy legalábbis az amerikai támogatás újjáéledésében. Magyarország meg abban, hogy a júniusi EP-választás után egy új összetételű Európai Bizottság alakul, amely más megközelítést adhat az Ukrajnai háborúhoz való európai viszonynak. Arról már nem is beszélve, hogy novemberben amerikai elnökválasztás lesz és Donald Trumpnak áll a zászló.
Mindezekért az EU-nak alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy egységes képet mutasson kifelé. Nézzük meg, hogy milyen nyilatkozatokat tett néhány tagállam vezetője közvetlenül a brüsszeli találkozó előtt.
Leo Varadkar ír miniszterelnök azt mondta, fontos, hogy a vezetők megpróbálják megpecsételni a 27 tagország által támogatott megállapodást, semmiképpen sem mehetünk el megegyezés nélkül.
Olaf Scholz német kancellár hangsúlyozta, hogy az Ukrajnának szánt 50 milliárd euróra mindenképpen „sürgősen szükség van”. „Másokkal együtt nagy erőfeszítéseket teszek azért, hogy 27 tagállam együtt dönthessen” – mondta Scholz.
De az EU azért nem tudta átlépni saját árnyékát. Az Unióért rajongó új lengyel miniszterelnök, Donald Tusk hazánkkal kapcsolatban kijelentette: mindenképpen ragaszkodom a jogállamiság szabályainak betartásához.
Mondja ezt egy olyan ember, aki alig két hónapja van hatalmon és az általa irányított országban már anarchia, önkény, zsarnokság és nem utolsó sorban alkotmányos válság van. Brüsszel minderre egy rossz szót sem szólt.
Ezek után jogos, hogy némi bizonytalanságot érzünk az EU-nak a hazánk felé tett kompromisszumos ígéreteivel szemben.
A szerző főmunkatárs
Írta a Magyar Hírlap
