– Kik az igazi esélyesei a szlovákiai köztársasági elnökválasztásnak?
– A közvélemény-kutatások alapján az látszik, hogy két kiemelt jelöltje van a szlovák államfőválasztásnak. Az egyik a jelenlegi házelnök, Peter Pellegrini, korábbi miniszterelnök, aki a mostani Robert Fico vezette kormánykoalíció második legnagyobb pártjának, a Hlas-SD (Hang – Szociáldemokrácia) elnöke; illetőleg Ivan Korčok egykori külügyminiszter, aki ellenzéki államfőjelöltnek tekinthető. Rajtuk kívül ugyan sokan indulnak, de kicsi az esélye, hogy a második fordulóba ne ez a két jelölt jusson.
– Mire számíthat a magyar jelölt?
– A népszámlálási eredmények alapján az ország lakosságának a 7-8 százalékát teszik ki a magyarok. A szlovákiai magyarság egységpártja, a Magyar Szövetség több kihívással is szembenéz. 1998 és 2009 között csak egy magyar párt volt a szlovák politikai színtéren, és ezt követően jött létre a szlovák-magyar vegyespárt, a Most-Híd, és egy teljesen más korszak következett a szlovákiai magyarok politizálásában, hiszen 2010 óta nincs a szlovák parlamentben etnikai alapon szervezett magyar párt, 2020 óta pedig egyetlen magyar formáció sem szerepel a szlovák törvényhozásban. Ezért is született az a döntés, hogy létrehozzák ezt az egységpártot.
– Visszafordítható még a felvidéki magyarok számára kedvezőtlen folyamat?
– Már a 2020-as, de különösen a legutóbbi, 2023-as választáson az látszott, hogy nagyon sok magyar nem etnikai alapon választ, hanem a szlovák pártokra voksol, így történhetett meg, hogy az ország 7-8 százalékát kitevő magyarság az elmúlt években nem tudott szervezni egy olyan egységpártot, ami elérje a parlamenti ötszázalékos küszöböt. Az egységpártoknak megvan a maga előnye, de a hátránya is, hiszen arra kényszerülnek, hogy ideológiától mentesen képviseljék a választóikat, és ez korunkban, amikor nagyon élesen jelentkeznek a társadalmat polarizáló kérdések, ezeket nehéz félretenni. Az látható, hogy nincs egy olyan folyamatos támadás a magyarok ellen, mint amit a kilencvenes években, vagy az ezredfordulót követően tapasztalhattunk, amikor a magyarokat ért atrocitások arra kényszerítették az ottani magyar politikai erőket, hogy fogjanak össze, és tegyék félre minden különbözőségüket. Ezek a különbözőségek nagyon látszottak az elmúlt években, és nehéz visszaszerezni az elveszített bizalmat. Ennek a bizalomnak a visszaszerzése a fő küldetése most Forró Krisztiánnak.
– Az ő esetében az tekinthető sikernek, ha több szavazatot kap, mint a magyar párt a tavalyi parlamenti választáson?
– Ennél kevesebb is sikerként értékelhető. 2014-ben volt először államfőjelöltje Szlovákiában a magyaroknak Bárdos Gyula személyében, ő akkor közel százezer szavazattal átlépte az ötszázalékos határt, de a 2019-es államfőválasztás magyar szempontból már komoly kudarc volt. Forró Krisztián korábbi nyilatkozataiból arra következtethetünk, hogy négyszázalék körüli eredmény már sikernek tekinthető. Arra reális esély nincs, hogy a második körbe jusson, sokkal inkább az a cél, hogy a felvidéki magyarokat érintő kérdéseket megjelenítse. Éppen azért, mert az elmúlt másfél évtizedben az etnikai alapon szervezett párt nincs ott a szlovák törvényhozásban, a közbeszédbe, nyilvánosságba nem kerülnek be azok a kérdések, amelyek a felvidéki magyarokat a mindennapok során érintik. A küldetése éppen az, hogy ezeket a témákat megjelenítse, láthatóvá tegye a felvidéki magyar közösséget, jelezve ezzel, hogy nem csupán jelen van, hanem egyenrangú polgára kíván lenni az országnak. Nem mellékes, hogy júniusban Szlovákiában is európai parlamenti választást tartanak, és 2019 óta az EP-ben sincs képviselője a felvidéki magyaroknak, ezért a Magyar Szövetségnek az is célja, hogy sikerüljön demonstrálni a politikai egységet. Egy sikeres államfőválasztás pozitív hatással lehet a június 8-i EP-választásra is, mert mobilizálhatja a szlovákiai magyar választókat. Egy kudarc pedig értelemszerűen negatív hatással járhat. Egyértelműen az a célja az EP-választásnak, hogy sikerüljön visszaszerezni a parlamenti képviseletet. Ezért a szombati voksolásnak több szempontból is nagy jelentősége van.
– Láthatóan mások a reakciói a felvidéki magyar választóknak, mint amit Erdélyben látunk. A magyar közösségnek Romániában is jelentős fenntartásai vannak az egységpárttal, az RMDSZ-szel szemben, de a legfontosabb választásokon az összefogással a párt rendre eléri a parlamenti küszöböt, így folyamatosan van magyar képviselet. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiában kevésbé meghatározó már a magyarellenesség?
– Romániában a fősodratú pártoknak mindig érdeke volt, hogy az RMDSZ ott legyen a parlamentben, adott esetben még a kormányban is, hiszen ez beállít egyfajta erőegyensúlyt a politikában, és semlegesíti azt a veszélyt, hogy a több mint egymilliós magyarságnak ne legyen magasszintű politikai képviselete. Éppen ezért a román belpolitikában az RMDSZ-nek egy sajátos szerepe van. Az erdélyi magyarok számára kevésbé reális alternatíva, hogy román pártokra adják a voksaikat. Szlovákiában ennél sokkal árnyaltabb a kép. Ezt jól mutatja, hogy amikor színrelépett a szlovák-magyar vegyespárt, és 2010-ben ők jutottak be a parlamentbe, míg az etnikai alapon szerveződött magyar párt nem, majd ezt követően ez többször is előfordult, akkor kialakult egy olyan elképzelés, hogy nem is olyan nagyon szükséges ez a nemzeti alapon szervezett magyar párt. Kiszabadult egy olyan szellem a palackból, amit a felvidéki magyar politika szeretett volna elkerülni. Ez most már egy adottságnak tekinthető, és ugyan a vegyespártot a szlovák belpolitika viharai elmosták a színről, maga a narratíva ottmaradt. A szlovák pártok felismerték, hogy ha úgy támadják a magyarokat, ahogy a kilencvenes és a kétezres évek elején tették, akkor a szlovákiai magyarok összezárnak, a különbözőségeket félreteszik, és ez egy nagyon komoly kohéziós tényezőt alakít ki. Ha viszont ez a támadás nincs, akkor a magyarok megosztódnak világnézeti és ideológiai kérdések mentén, ami egyértelműen rossz hatással van a szlovákiai magyar választók bizalmára. Ugyanakkor azt is felismerték, hogy ebben a helyzetben a különböző szlovák pártok számára potenciális szavazók a magyarok, és érdekükben magyar jelölteket is indítottak a parlamenti választásokon, magyar platformokat hoztak létre, és azt kezdték kommunikálni, hogy nincs szükség az etnikai alapon szervezett magyar pártra, mert azokat a kérdéseket, amelyek a felvidéki magyarságot érintik, ezen pártok magyar képviselői, platformjai is képesek megvalósítani. Azt jól látjuk, hogy természetesen ez nincs így, mert Dél-Szlovákiát, ahol a magyarok többsége él, továbbra is elhanyagolják, továbbra is hatályban vannak a magyarok jogfosztó határozatai, amelyek bebetonozzák az ottani magyarok másodrendűségét. Gondolhatunk itt a szlovák nyelv- vagy az állampolgársági törvényre, a Benes-dekrétumok máig történő alkalmazására vagy az egyértelműen magyarellenes motivációval megrajzolt, és máig fenntartott közigazgatási felosztásra. Tehát egyértelműen tévesnek bizonyult a megosztásra törekvő narratíva. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a szlovákiai magyarok, akik részt vettek a legutóbbi választáson, akár fele arányban is szlovák pártokra szavaztak, ami azt jelzi, hogy még nem sikerült visszaállítani a bizalmat, és megfelelően demonstrálni azt az egységet, ami a választók számára fontos lenne, továbbá nem sikerült olyan közös hosszútávú célokat megfogalmazni a magyar közösség számára, amely külső támadás hiányában felül tudja írni a közösségen belüli különbözőségeket.
– Ebben a folyamatban van fontos szerepe Forró Krisztián indulásának?
– Leginkább annak a felmutatásában, hogy nem lehet a szlovákiai magyarságot megkerülni, a problémáikkal foglalkozni kell, és a 2021-ben létrehozott egységpárt képes erre a feladatra. Mivel az első fordulóban úgysem választanak államfőt, magyar szempontból az a tétje, hogy a felvidéki magyarságot érintő kérdéseket felemeljék a szlovák nyilvánosság szintjére. A második fordulóban akkor lesz igazán jelentősége a magyar voksoknak, ha most a magyar jelölt jól szerepel, mert akkor nem mindegy, kinek a javára lép vissza, kinek a támogatására buzdítja a szavazóit. Ilyen értelemben a mérleg nyelve is lehet a szlovákiai magyarság a második fordulóban, de ehhez az első fordulóban megfelelő számú támogatást kell begyűjtenie Forró Krisztiánnak.
Írta a Magyar Hírlap
