A tárcavezető a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség választási manifesztumának bemutatóján kiemelte, hogy hazánk már két éve él a háború árnyékában, és közvetlenül érzi a bőrén annak következményeit.
Magyarország a történelme legjelentősebb humanitárius akcióját hajtotta végre, miközben ki kellett a háborús energiaárakat is gazdálkodni, ami tízmilliárd euró pluszköltséggel járt, ez a bruttó hazai termék (GDP) öt százaléka, emellett pedig az egekbe szökő inflációval is szembe kellett szállni – idézte fel.
„Gondoljunk csak bele, mennyi értelmes, s a magyar emberek érdekét szolgáló intézkedésre költhettük volna mindezt!” – mondta.
„Nem volt könnyű, de mi meg tudtuk védeni a magyar emberek munkahelyeit, meg tudtuk védeni az energiaellátásunkat és segíteni tudtunk a bajban lévőknek” – tette hozzá.
Ugyanakkor kitért arra is, hogy a legfontosabb és legnehezebb feladat az volt, hogy a kormány minden nyomásgyakorlás és zsarolási szándék ellenére kívül tudta tartani a háborún Magyarországot.
„Nem sodródtunk bele a háborúba, meg tudtuk őrizni Magyarország és a magyar emberek biztonságát, pedig volt és van is rajtunk nyomás bőven, kívülről és belülről egyaránt” – szögezte le.
Ennek kapcsán pedig üdvözölte, hogy a kormány egyetlen olyan lépést sem tett, amely közelebb vitte volna az országot a háborúhoz, súlyosbította volna a veszteségeket, vagy pedig a fegyveres konfliktus továbbterjedésének veszélyével járt volna.
„A transzatlanti közösségből sokszor mi teljesen egyedül álltunk ki a béke mellett” – vélekedett.
Szijjártó Péter figyelmeztetett, hogy senkinek ne legyenek naiv illúziói, ugyanis világosan látni kell azt, hogy ez a háborús nyomásgyakorlás nem fog enyhülni, sőt inkább erősödés várható, aminek két fő oka van.
Szavai szerint az első az, hogy az európai politikai vezetők nagy része „háborús pszichózisban” szenved, úgy érzik, hogy ők maguk is háborúban állnak, ami nem igaz. „Európa nem áll háborúban. Európát senki nem támadta meg” – közölte.
A másik oknak azt nevezte, hogy a vezetők egy része hibát követett el, rossz stratégiát választott, és ez súlyos károkat okoz a kontinensnek és az állampolgároknak, például a szankciók vonatkozásában.
„A kérdés az, hogy két év távlatában és ennyi bizonyíték jelenlétében miért nem ismerik be a hibáikat?” – tette fel a kérdést, és rögtön meg is válaszolta, hogy ez esetben felelősséget kellene vállalniuk ezekért a kudarcos döntésekért.
Majd kifejtette, hogy ezért az érintettek a „legjobb védekezés a támadás” elvet követve inkább minden eddiginél nagyobb veszélybe sodorják az európaiakat, csak hogy „a rossz döntések felelősségéről szóló kérdést ne lehessen felvetni”.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ma a transzatlanti vezetők egy jelentős része „világháborús hangulatot” szít, miközben a NATO korábban egyértelműen kimondta, hogy nem részese a konfliktusnak, s mindent el kell követni a közvetlen konfrontáció elkerülése érdekében Oroszországgal.
Emlékeztetett arra, hogy az észak-atlanti szövetség elkezdte előkészíteni a saját koordináló szerepének erősítését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében, amiben hazánk semmi szín alatt nem fog részt venni.
„A következő pár hónap bizony erről fog szólni. Folyamatos lesz rajtunk a nyomás, hogy vegyünk részt a fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében. Emiatt tehát az előttünk álló időszak tétje óriási” – vélekedett.
„Június elején újra döntést kell hoznunk a háború vagy béke kérdésében, sőt a világháború vagy a béke kérdésében. És ahhoz, hogy Európában a béketábor és a béke hangja erősödjön, hogy visszahozzuk a reményt a béke iránt, egy szuverenista és jobboldali fordulat kell” – folytatta.
„És ehhez nekünk mint Európa legerősebb politikai családjának hozzá kell járulni. Minél többen leszünk az Európai Parlamentben, annál jobban hozzá tudunk ehhez járulni. Június 9-én tehát, kedves barátaim, a béke színe a narancs, a béke neve Fidesz, vissza kell térni a józan ész talajára és véget kell vetni a világháborús készülődésnek” – összegzett.
Írta a Magyar Hírlap
