A kormányfő az interjúban azt mondta, Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határmezsgyéjén egyensúlyoz.
Két éve tart a háború, két éve okoskodnak az európai vezetők stratégiáról, szankciókról, napról napra sodródnak, és nem a háborútól a béke felé, hanem a béke felől a háború irányába. Ez rendkívül veszélyes és aggódom Európa jövőjéért – közölte.
Orbán Viktor a délszláv háborút felidézve azt mondta, vannak személyes élményei arról, milyen az, „amikor a háború szele elsüvít az ember füle mellett”, ilyenkor észnél kell lenni és ezért nem csatlakozik azokhoz a nyilatkozatokhoz, amelyek úgy beszélnek a háborúról, mint „egy délutáni teapartiról”.
Felidézte, hogy Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint nem fantázia többé egy kiterjedt európai háború, míg a lengyel külügyminiszter azt mondta, ennek a háborúnak nincs diplomáciai megoldása, ezt csak nyers katonai erővel lehet megoldani.
A miniszterelnök szerint ezek a mondatok valóságos szándékokat takarnak, „nem kommunikációs buborékok, vagy pukkancsok”.
Magyarországnak friss NATO-tagként sikerült kimaradni a Szerbia elleni háborúból
Kitért arra, hogy Magyarország 1999-ben lépett be a NATO-ba és másnap már át kellett esnie „a tűzkeresztségen”, mert a szervezet Szerbia megtámadása mellett döntött, és Magyarországnak eszközöket kellett rendelkezésére bocsátania, elsősorban reptereket.
Orbán Viktor elmondta, volt amerikai törekvés arra, hogy a déli front mellett nyissanak meg egy északi szerb, a magyar határnál lévő frontot is, ahol konkrét katonai elgondolásai voltak az amerikaiaknak, hogy mit kellene Magyarországnak tennie. Ezt én visszautasítottam és ezzel sikerült Magyarországot kívül tartanom a háborúból – közölte.
Hozzátette: a délszláv háború méretében elmarad a mostani orosz-ukrán háborútól. De emlékszik arra – folyatta -, mennyi menekült érkezett, mennyi ideig kellett Pécs környékén elszállásolni őket. Bár nem volt benne a háborúban, így is meggyötörte az országot – jegyezte meg.
„Kétszer kényszerítettek bennünket háborúba, harmadszorra nem hagyjuk”
Elmondta, Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, amely tragikusan pecsételte meg az ország jövőjét. Mi nem akartunk részt venni az első és a második világháborúban sem, mindkettőbe belekényszerítettek bennünket és a végén azok között voltunk, akik a legmagasabb árat fizették ezért – fogalmazott.
Orbán Viktor kijelentette: a kormány nem fogja hagyni, hogy Magyarországot harmadszor is belekényszerítsék egy olyan háborúba, amelynek végén a magyarok „isszák meg a háború levét”, és súlyos veszteségeket szenvednek. Ki fogunk tartani a békepárti álláspont mellett – rögzítette.
Olyan európai biztonsági megoldást kell találnunk, amiben az oroszok is benne vannak, és amelyben mindenki biztonságban érzi magát, mert ez garantálhatja azt, hogy nem tör ki fegyveres konfliktus – fogalmazott.
Vannak, akik nyerészkednek a háborún
Szerinte a háborún nem csak veszteség keletkezik, vannak nyertesei is, márpedig az Ukrajnának a Washingtonban megszavazott segítség „valójában egy hatalmas hadiipari megrendelés az amerikai iparnak”.
A háborún nyerészkedők „kevesen vannak, de léteznek és erősek”, „a háborús irányzat mögött nagyon komoly erők mozdultak meg”, ez adja a helyzet feszültségét, hiszen az emberek többsége a béke oldalán áll – mondta.
Orbán Viktor arról is beszélt, a kontinens két felén eltérők a háborús tapasztalatok; „Közép-Európa minden háborún rajtavesztett, Nyugat-Európa minden háborún nyert”, ha szenvedések árán is, de győztesen került ki a konfliktusból.
A mi történelmi tapasztalatunk a háborúval kapcsolatban az, hogy azon csak rajta lehet veszteni – fogalmazott Orbán Viktor, úgy összegezve álláspontját, „minél közelebb vagy a háborús területhez, annál nagyobb árat fizetsz”.
A magyarok döntő többsége békepárti
A miniszterelnök arról beszélt: a fegyveres konfliktusból való kimaradáshoz mindenképpen bátorságra és nemzeti egységre van szükség, hiszen a belpolitikájában megosztott állam vezetőjének nagyon nehéz kívül tartania az országát a háborúból.
Úgy érzem, a magyarok 80-90 százaléka a béke mellett van – fogalmazott a miniszterelnök, megjegyezve, „egy ország életösztöneiből fakadó legerősebb életigényét kell képviselnem”.
Orbán Viktor annak a véleményének adott hangot: a háborúpárti baloldal is tudja, hogy a háború rosszabb, mint a béke, „ott arról van szó, hogy fizetik őket”.
Hangsúlyozta: egész Európában és most még Amerikában is háborúpártiak a kormányok; ezért akarnak kormányváltást Magyarországon, „hogy egy háborús kormányt hozzanak létre Magyarországon, egy háborúpárti kormányt hozzanak létre”.
Szólt arról is, hogy háborús felárat fizetünk a boltokban és a gazdasági növekedés terén az ukrajnai háború miatt.
Növekedésbe fordul a magyar gazdaság
Hozzátette: sikerülni fog az a terv, hogy a magyar gazdaság a nagyon nehéz 2023-as év után idén már növekedésbe forduljon, „de ha nem háborús környezetben lennénk, akkor nem 2,5 százalék lenne a gazdasági növekedés, hanem a kétszerese”.
Ha 2025-ben is háborúval kell számolni, akkor nem lesz elegendő a 2023-24-es katonai kiadása Magyarországnak, azt meg kell emelni; ha azt meg kell emelni, akkor másra kevesebb jut – tette hozzá a miniszterelnök, azt hangsúlyozva: a háború árnyékában nehezebb, és kevesebb eredménnyel lehet gazdaságot működtetni, mint békeidőben.
Objektum doboz
A magyarok nem egyszerűen békét akarnak, a magyarokban a világháborús tapasztalat miatt, a gazdasági összefüggések miatt, egy ösztön van a békére – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, míg a franciáknál vagy a németeknél ez egy politikai állásfoglalás, „nekünk a legmélyebb életösztöneink beszélnek a háború ellen és a béke mellett”.
Tétje van az EP-választásnak
Az EP-választások tétje, hogy hány voksot kapnak a háború- és hány voksot a békepárti erők – mondta.
A kormányfő úgy fogalmazott: valójában a tét a háború. Nem a jobb- és baloldalt, ideológiát kell nézni, még csak nem is a pártokat, hanem azt, hogy a megválasztott képviselők hogyan viszonyulnak a háborúhoz – fejtette ki.
Úgy látta: van esély arra, hogy a háborúellenes képviselők többségben legyenek az Európai Parlamentben. Önbizalomra adhat okot, hogy ma a békepárti erők egyáltalán eljutottak odáig, hogy nyitottá tudták tenni az európai választást, egy éve még nem így nézett ki a helyzet, az európai emberek nagyobb része támogatta a háborút.
A béke irányába tolódik az európai emberek gondolkodása, amit a választás segítségével is ki kell fejezni politikai értelemben is – hangsúlyozta.
Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz, akik a baloldalra szavaznak, a háborúra adják a voksukat – mutatott rá.
Kitért arra is, hogy a háború- és a békepárti erők között csata van, „küszködnek egymással”. Ráadásul vannak más kérdések is: a gender, a családvédelem, a migráció témájában. Ezekben mind-mind nagy viták vannak – mondta.
Európa történelmi keresztúton áll
Európa érzi, történelmi keresztúton áll, indulhat erre is, meg arra is, és mi, akik az európai politikát alakítjuk, érezzük, hogy a szokásosnál jóval nagyobb súlya van annak, amit teszünk, mondunk, csinálunk. Az európai választásnak is nagyobb a súlya, mint lenni szokott – húzta alá.
„Anyám, én nem ilyen lovat akartam” – fogalmazott Orbán Viktor Magyarország uniós tagságának huszadik évfordulójával kapcsolatban. Hangsúlyozta: ma is azt gondolja, hogy „jobb belül, mint kívül”, de szerinte a 2004-es csatlakozáskor „nem erről volt szó”. Nem arról volt szó, hogy migránsokat fognak milliószám beengedni a kontinensre, vagy hogy retorziókkal kell szembenézni, ha egy ország beleírja az alkotmányba, hogy az apa férfi, az anya nő – tette hozzá.
Hangsúlyozta: Magyarország azért csatlakozott az EU-hoz, mert Európa békét és jólétet jelentett, most viszont gazdasági válságban vagyunk, és béke helyett az európai vezetők belemanőverezik a kontinenst egy háborúba.
Az üzemanyag átlagárát a kormány a szomszédos országokban látható árakhoz köti
A szomszédos országok átlagárához kötik a magyar üzemanyagárakat, kihagyva a regionális adatokból Lengyelországot, Csehországot és Bulgáriát – közölte a miniszterelnök.
Hangsúlyozta: jogos elvárás az üzemanyagüzletben érdekelt szereplőkkel – a nagykereskedőkkel és a kiskereskedőkkel – szemben, hogy a magyar emberek olyan áron juthassanak hozzá az üzemanyaghoz, ahogy ebben a régióban más országok polgárai.
Hozzátette: jobb, hogyha ezt az üzemanyagkereskedők belátják és a profitjukat eszerint állítják be, mintha ezt állami kényszerrel kellene elérni. Ezért – folytatta – arra kérte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy ne erőből lépjen fel, hanem egyezkedjen. „Inkább a belátásra menjünk, ne a szkanderre” – fogalmazott.
Ugyanakkor – jelezte – azt is be kell látni, hogy nem volt hibátlan, amit az üzemanyagüzletben érdekeltek számára javasoltak, mert a KSH-nak egy olyan regionális adatából dolgoztak, ami a szomszédos országok mellett még a lengyel, a cseh és a bolgár árakat is magában foglalja.
Az üzemanyag-kereskedők ezt nem tartották fairnek, ezért újrakalkulálják a számokat és a középárat, amihez a kormány kötni akarja a magyar árszínvonalat, és ezt a szomszédos országok átlagárában határozzák meg – közölte a kormányfő, hangsúlyozva: be fogják tartatni azt a korábbi megállapodásukat, hogy a magyar emberek nem fizethetnek többet a benzinért, mint a szomszédos országok átlagára.
Orbán Viktor arról is beszélt: a magyar gazdaság fókusza mindenképpen Európában marad, de „akciórádiuszát” ki kell terjeszteni sokkal nagyobb mértékben, mint amihez az előző évtizedekben hozzászoktak. Azzal indokolt: Magyarország számára a német piac nagyon fontos, azonban a németeket „hazavágta” a háború, mert leválasztották magukat, vagy az amerikaiak leválasztották őket az orosz energiarendszerről.
Ezért ma úgy kell gazdasági növekedést elérni Magyarországon, hogy a legtermészetesebb értékesítési piacunk, a nyugat-európai, „köhög, influenzás beteg, ágynak esett”, és ez még így lehet egy-két évig – vélekedett.
Hozzátette: nem véletlenül érkezik Magyarországra a jövő héten a kínai elnök, nem véletlenül növelte meg Magyarország az aktivitását Közép-Ázsiában, illetve éledeznek gazdasági kapcsolataink Afrikával is.
Írta a Magyar Hírlap
