Vilimsky arról is beszélt, hogy kormányra kerülve egy FPÖ-s pénzügyminiszter nyomásgyakorlási eszközként leállíthatja Ausztria EU-s befizetéseit, például az ukrán katonai segélyek vagy Ursula von der Leyen SMS-en keresztül 35 milliárd euróért beszerzet Pfizer-vakcinái miatt – beszélgetést az exxpress.at szemlézte.
Azt azonban határozottan cáfolta, hogy az FPÖ megcélozná Ausztria kilépését az EU-ból.
Szerinte nem lesz Öxit, az FPÖ nagyonis akarja az európai együttműködést, „csak az embereket szeretnénk kicserélni”, emellett „karcsúsítani szeretnénk az Európai Uniót, hatásköröket szeretnénk visszahozni a tagállami parlamentekbe, hogy ismét több közvetlen demokráciánk legyen”.
Emellett jelezte: amennyiben az FPÖ megnyeri az EP-választást – erre jelenleg minden esély megvan –, akkor igényt formálnak arra, hogy ők jelölhessék Ausztria következő EU-biztosát. Jelezte: „amellett érvelünk, hogy folytatódjék az a hagyomány, hogy a legnagyobb párté a javaslattétel joga, és a többiek pedig ezt szíveskednek elfogadni” – így működik például az osztrák parlament házelnökének megválasztása is.
Az FPÖ 28 százalékos támogatottságával 2022 óta stabilan Ausztria legnépszerűbb pártja, mögötte 23 százalékkal a szociáldemokrata SPÖ, 20 százalékkal a jelenleg kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) áll, majd 10-10 százalékkal a Zöldek és a liberális NEOS következik. Az FPÖ minden valószínűség szerint meg fogja nyerni a következő osztrák parlamenti választást, így most először esélye lehet kancellárt adni – írta meg a mandiner.hu.
Írta a Magyar Hírlap
