MH/ MTI
2024. június 10. hétfő. 19:15
Észtországban a konzervatív Haza (Isamaa) párt két mandátumot szerzett, vagyis eggyel többet, mint a legutóbbi, 2019-es EP-választáson. Kaja Kallas miniszterelnök liberális Reformpártja ugyanakkor elvesztette egyik EP-helyét. A Reformpárt, csakúgy mint a vele koalícióban kormányzó szociáldemokraták így csak egy-egy képviselőt küldhetnek az EP-be. Az Észtországnak járó hét mandátumból a maradék három ellenzéki pártoknak jutott.
Lettországban az Evika Silina kormányfő vezette jobboldali liberális Új Egység (Jauna Vienotiba) és a nemzeti konzervatív Nemzeti Szövetség szerzett meg két-két helyet az EP-ben. A maradék öt mandátumon egy másik kormánypárt, ellenzéki erők, valamint egy a rigai parlamentben nem képviselt liberális párt osztozott. A korábbi EP-választásoktól eltérően ezúttal nyíltan oroszbarát párt nem szerzett mandátumot az EP-ben.
Litvániában Ingrida Simonyte miniszterelnök kormányzó kereszténydemokratái három mandátumot szereztek, az ellenzéki szociáldemokraták kettőt, ahogy a zöldek és a liberálisok is. A fennmaradó mandátumokon kisebb pártok és politikai csoportosulások osztoznak. A balti országnak összesen tizenegy mandátum jár az EP-ben.
A választási részvétel visszafogott volt a balti államokban az EP-voksoláson, amelyet nagyrészt a nemzetbiztonsági és a védelmi kérdések határoztak meg. Észtországban a választópolgárok 37,7, Lettországban 33,8, Litvániában pedig 28,4 százaléka járult az urnák elé.
Írta a Magyar Hírlap
