MH/MTI
2024. május 11. szombat. 19:34
Frissítve: 2024. május 11. 19:48
Bakondi György felidézte, hogy 2015 óta számtalan példa van arra, hogy illegális migránsok erőszakos tetteket hajtanak végre, amelyek között vannak nagyon súlyos, több száz ember halálát okozó terrorcselekmények is. Hozzátette, voltak már templomok, egyházi személyek elleni merényletek is, illetve utcai járókelők elleni támadások.
A főtanácsadó szerint a cselekmények kapcsán fel lehet tenni a kérdést, hogy az elkövetőket „küldték-e mint alvó ügynököket, akiknek az a feladatuk, hogy terrorcselekményt kövessenek el, rombolják az adott ország közbiztonságát, bizonytalanságot, félelemet keltsenek”.
A támadások többségét olyan személyek követik el, akik tisztázatlan személyazonosságuk miatt nem kapják meg az adott országban a menekültstátuszt, így nem jutnak jövedelemhez sem; ezért a társadalom peremére szorulnak, köztörvényes bűncselekményeket követnek el, illetve az államhatalmat szimbolizáló rendőrökkel szemben indítanak támadást – mondta.
Az események azt jelzik, hogy az illegális migrációt alapvetően biztonsági kérdésként kell kezelni, nem szociális vagy jóléti kérdésként – emelte ki, megjegyezve, hogy ezt az álláspontot képviseli Magyarország. A biztonság elsődleges, azt határőrizettel, az ideiglenesen itt tartózkodók felügyeletével biztosítaniuk kell a hatóságoknak – hangoztatta.
Bakondi György úgy látja, az európai bírósági határozatok és a nemrégiben elfogadott migrációs paktum nem könnyíti meg a biztonság érvényre jutását. Mint mondta, a paktumba nem került be sem a határőrizet, sem pedig az, hogy a menekültkérelmeket az Európai Unió (EU) határán kívül kell benyújtani, és csak az utazhat be, akinek a hatóságok menekültstátuszt biztosítottak.
A migrációs kvóta ellen egyre több ország fogalmaz meg kritikát, Magyarország mellett Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Olaszország is – közölte. Hozzátette: a negatív vélekedések egyre inkább szaporodni fognak a végrehajtási szabályok ismertté válásával.
Bakondi György az európai jogállamiság újabb durva megsértésének nevezte azt az uniós jogi szabályozást, hogy az illegális bevándorlás segítése nem minősül bűncselekménynek, illetve szabálysértésnek, ha azt civil szervezet végzi, akár juttatás ellenében. Mint mondta, ez különösen kritikussá teszi a biztonság kérdését.
Kitért arra is, hogy Magyarország az EU soros elnökeként intenzíven foglalkozik majd az illegális migrációval összefüggő tapasztalatokkal, különösen annak fényében, hogy a júniusi választások után új összetételű Európai Parlament jön létre. Reményét fejezte ki, hogy a választások eredményeképpen „a baloldali-liberális túlsúly helyett” az európai uniós polgárok érdekeit képviselő, a tagállamok együttműködését hangsúlyozó parlament jön létre.
Írta a Magyar Hírlap
