„2020-ig a dolgok jól alakultak, aztán jött a covid, és minden esély megvan arra, hogy 2024-ben új lendületet tudunk venni” – mondta Orbán Viktor, majd emlékeztetett: a korábbi válságok súlyosabban érintették az országot, mivel a gazdaság alapjai nem voltak szilárdak. Ez most nem így történt. Ennek a miniszterelnök szerint két oka volt: hogy hagyták az embereket és a vállalatokat is pénzt keresni.
A másik, hogy a Nyugat majmolása helyett Magyarország globális szinten gondolkozott. Így, amikor a Nyugat megbicsaklott és nem tudott beruházni, a keleti kapcsolatokat ki tudtuk aknázni.
Történelmi változások
A kormányfő jelezte: súlyos, történelmi léptékű dilemma elé állította az országot a geopolitikai fordulat. A Kelet és a Nyugat teljesen eltérően ítél meg szinte mindent. Jó példa erre az orosz–ukrán háború, amibe az EU beleugrott, a világ többi része viszont kimaradt belőle, és nem foglal állást, vagy ha igen, akkor inkább oroszpárti.
Ez igaz a tajvani kérdés megítélésére, és bizonyos szempontból a közel-keleti helyzet kezelésére is.
A miniszterelnök figyelmeztetett: eljutottunk oda, hogy a blokkosodás, a politika felülírja a gazdasági racionalitást.
„Egyáltalán nem mindegy a számunkra, hogy ez a vita, hogyan dől el” – fogalmazott annak kapcsán, hogy a Nyugaton egyre erősebbek azok a hangok, amelyek az euroatlanti világot leválasztanák a Keletről, elszigetelnék, hogy így védjék meg, amit lehet. A másik tábor viszont a gazdaságfejlesztésben, a versenyképesség növelésében látja a megoldást. Vagyis a kapcsolatokat fenntartaná, de közben mindent megtenne, hogy a Nyugat versenyben maradjon.
Ha visszatér a hidegháború, akkor a Kelet–Nyugat közti határ valahol itt fog húzódni, csak nem Magyarország nyugati, hanem keleti határainál, de ez nem változtat azon, hogy ismét a perifériára szorulunk. Ha viszont a konnektivitás fennmarad, akkor Magyarország híd lehet a Kelet és Nyugat között, és ebből rengeteget profitálhat.
Konnektivitás blokkosodás helyett
„Magyarország éppen ezért ápolja a kapcsolatait a Kelettel, ez magyarázza a türk tanácsi megfigyelőtagságot, és azt is, hogy Oroszországgal azon túlmenően, amit az uniós szankciók kötelezően előírnak, nem konfrontálódunk, hanem fenntartjuk az együttműködést” – derült ki Orbán Viktor szavaiból.
Európa újrafegyverkezése kapcsán a miniszterelnök megjegyezte: Magyarország ezen a téren két-három éves előnyben van a többi uniós országhoz képest, köszönhetően az utóbbi évek hadiipari beruházásainak.
A kormányfő szerint egyértelmű, hogy Ukrajnában a Nyugat és Oroszország háborúzik egymással, és egyik fél sem nyerhet, ezért előbb-utóbb mindenképpen béketárgyalások lesznek. De kérdés, hogy mikor? A magyar kormány szerint az idő az oroszoknak dolgozik, ezért nem sietnek lezárni a konfliktust. Tőlünk nyugatabbra viszont erről ellenkezően gondolkodnak.
Az viszont biztos, hogy Európának és benne Magyarországnak az idő hatalmas károkat okoz, ezért mielőbbi tűzszünetre van szükség. Ennek kapcsán kiemelte: ha minden így megy tovább, a végén Európa feje felett az USA és az oroszok fognak megegyezni, mert az EU elszalasztotta a lehetőséget, hogy izolálja a háborút és megtalálja a kijáratot ebből a konfliktusból.
„Az egyetlen esélye ma a világnak egy gyors politikai rendezésre Donald Trump megválasztása, mivel külső szereplő, nem terheli felelősség a háborúért, sőt az nem tört volna ki, ha újraválasztják” – mondta.
Visszatérni a valósághoz
Az uniós kérdésekről szólva Orbán Viktor kijelentette: mindenki meg tudna nevezni legalább egy irracionális döntést, amely Brüsszelben született. Magyarország a zöldátállás híve, de mindent észszerűen kell csinálni. Éppen ezért lesz nagyon nagy jelentősége a soron következő EP-választásoknak.
„A dolog úgy fest, hogy ma Európában egy ideológiavezérelt politikacsinálás zajlik. Ezért észszerűtlenek a döntések – jelentette ki. – Márpedig az ideológiai gondolkodás képtelen egyensúlyban tartani az eszméket és a gyakorlatot. A vágyvezérelt gondolkodás most felülkerekedik a valóságon, és közben tönkremegyünk bele. Tehát arra van szükségünk, hogy a valóságot jobban tisztelő, és a döntéseket a valóságból levezető politikai kurzus jöjjön Európában” – mondta.
Teljes kurzusváltásra szerinte kicsi az esély, de súlyponteltolódás jöhet.
A regionális politikáról szólva elmondta, az sokáig a V4-re épült. Ez még működik, van még benne szufla. De közben egy másik együttműködés, a szuverenista államok szövetsége van kibontakozóban. Könnyen lehet egy osztrák, szlovák, magyar, szerb együttműködés, amely nem kiváltja a V4-et, de be tud lépni mellé, és ez fontos is, mert a Balkánon komoly gazdasági érdekeink vannak.
Még több kifektetés kell
„A profitegyenlegünk javul, javul, de még nem elég jó. Profitegyenleg alatt azt értem, hogy mennyi pénz termelődik meg itt, és mennyit visznek ki az országból” – közölte Orbán Viktor, aki szerint a legfontosabb most az, hogy megtámogassák azokat a „nemzeti bajnokokat”, akik külföldről pénzt hoznak haza.
Ma Magyarországon az itt működő külföldi cégek 4-6 milliárd eurót visznek ki az országból. Mi sem jártunk rosszul, mert magyar embereket foglalkoztatnak, de végül mégis kimegy ez a pénz az országból. Ezért a kormányfő szerint azon kell gondolkodni, hogyan lehet itt tartani ezt a 4-6 milliárd eurót – vagy pótolni. A pénzkivitelt nem szabad megtiltani. A megoldás az, hogy a magyar cégeknek kell legalább ennyi pénzt hazahozniuk külföldről. Ez most nem egészen másfél milliárd euró.
„Amíg ez nem változik meg, mindig marad egy kizsákmányoltság-érzés bennünk. Ezért a kifektetéspolitikánkat kell sikerre vinni” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A költségvetési hiányra térve a kormányfő jelezte, 6,5 százalékról kell visszajönni, de a már elért életszínvonal, a gyermektámogatás, a rezsitámogatások stb. visszanyesése nélkül.
A hiány leszorítása
„A covid előtt minden országnak tartania kellett a három százalék alatti hiányt. Európa most kezd visszatérni ehhez a szabályhoz, és erre négy – bizonyos feltételek mellett pedig akár hét – évük lesz a tagállamoknak” – vetítette előre a kormányfő. Végül kitért arra is, hogy sok a bizonytalanság, de a kormány nem „B terveket” készít.
„Habitusban kell felkészülnünk arra az esetre, ha a dolgok másként alakulnak – mondta, és egy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc korából vett anekdotát idézett fel, mely szerint – egy tábornok, amikor közölték vele, hogy a csapatait bekerítették, azt mondta: ez jó hír, mert azt jelenti, hogy bármelyik irányba támadhatunk.”
Objektum doboz
Írta a Magyar Hírlap
