– A mostani háborús pszichózisnak két központja van: Brüsszel és Washington. Azok, akik meghozták azokat a rossz döntéseket, amelyek ide juttattak minket, nem fognak maguktól változni, rá kell kényszeríteni őket a választásokon a változásra – mondta a miniszterelnök.
Az EP-választások szerinte az első forduló, a második fordulót az USA-ban tartják majd.
Szerinte 24 óra alatt békét lehetne kötni, ha a megfelelő emberek felhívnák Volodimir Zelenszkijt, és közölnék vele, hogy minden további támogatás előfeltétele a tűzszünet.
– Az a helyzet, hogy a nyugati háborúpárti vezetők le akarják győzni Oroszországot egy háborúban a pénzért, a hatalomért. Ahogy ez lenni szokott – jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: Ukrajna az adottságait tekintve egy gazdag ország, de borzasztóan eladósodott.
A háborúpártiak szerinte többek között az ukrán termőföldre vetettek szemet.
Megjegyezte azt is, hogy az USA-ban most úgy akarnak támogatást nyújtani Kijevnek, hogy azért az EU-nak kéne kezességet vállalnia. Ezzel alighanem arra utalt, hogy a háború Európát is sokkal kiszolgáltatottabbá teszi.
– Egy háborúban soha sem az dől el, hogy kinek van igaza, hanem az, hogy ki marad életben – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki évek óta ezt mondja, de az EU-ban süket fülekre talált.
– A legnagyobb hiba, hogy amikor ez a háború kitört, nem elszigeteltük, hanem európai méretűvé szélesítettük – mondta, és jelezte: ez elkerülhető lett volna.
Orbán Viktor szerint a közép-európai népek között, de legalábbis a Kárpátoktól délre nincs nagy véleménykülönbség, csak a politikusok hozzáállásában.
– A vezetők nincsenek abban a helyzetben, hogy azt képviseljék, amit a népeik gondolnak, mivel létezik egy befolyásolási szisztéma a világban. Ezt erőkivetítésnek hívják, és ez megvan a szövetségi rendszeren belül is – magyarázta a miniszterelnök.
Magyarország ezt az erőkivetítést képes volt elhárítani, mert a kormány hosszú éveken át dolgozott azon, hogy elég erős és szuverén legyen ahhoz, hogy ellen tudjon állni.
A befolyásolásban komoly szerepe van a Soros-hálózatnak. Ennek kapcsán megjegyezte: az, amiért küzdenek, helyesen úgy hangzik, hogy a „társadalmak felnyitása”, ezt akarják, ezt értik a nyitott társadalmak alatt. De nálunk nem jártak sikerrel.
Ezen a ponton szóba került, hogy Magyarországnak napi 6 millió forintot kell fizetnie, amiért nem engedi be a migránsokat. Arra a kérdésre, hogy ezt ki fogjuk-e fizetni, Orbán Viktor azt mondta:
– Jelen állás szerint ki kell, vagy be kell engednünk a migránsokat.
– Magyarországon az erőkivetés, a befolyásolás minden eszközét bevetették már, a pénzügyi zsarolást, nyomásgyakorlást is – emlékeztetett a miniszterelnök, hozzátéve: ettől azt várták, hogy a magyarok ettől megroppannak, aztán a kormány letérdel Brüsszelben.
– De nem lehetett minket megfojtani, mert beletettünk az életünkből 20-30 évet, hogy ne lehessen minket megfojtani, hogy felépítsük a szuverén Magyarországot – emelte ki, egyúttal azt is hangsúlyozva: ehhez az kellett és az kell, hogy az emberek elmennek szavazni, és felhatalmazást adnak a Fidesz-KDNP-nek.
Tehát, lényegében az állampolgárok védik meg az országot a voksaikkal, a kormány pedig végrehajtja azt, amire felhatalmazást kap.
– Önérzetesek vagyunk. De kit érdekel, mit mondanak? – válaszolta arra, hogy a Nyugat folyamatosan az oroszokkal és Kínával fenntartott gazdasági kapcsolataink miatt támadják az országot. Ezeket a kritikákat – árulta el Orbán Viktor – általában meg sem szokta hallani.
– Nem mindegy mit mondanak a budapesti repülőtér visszavásárlásáról? Visszavettük és kész – folytatta.
Szerinte egyébként Magyarország nem csinál mást, mint a Nyugatiak: az érdekei szerint politizál.
Arra a kérdésre, hogy miért volt fontos visszavásárolni a repülőteret, Orbán Viktor felidézte: amikor 2010-ben az első kétharmados felhatalmazást kapták, szétnéztek, és azt látták, hogy az energiaszektortól a médián át a repülőtérig külföldi tulajdonosi túlsúly van. Ezen nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági okok miatt változtatni akartak, a kitűzött cél az volt, hogy minden területen 50 százalék fölé menjen a nemzeti tulajdon aránya.
Szentkirályi Alexandra visszalépéséről szólva azt mondta:
– Alexandra egy bátor nő, amikor belevágott, egy nagyon nehéz célt tűzött ki maga elé, azért is, mert a Fidesz-KDNP budapesti szervezettsége elmarad a vidékitől, tehát nem volt megfelelő háttere. Most a kampány végén úgy látta, elvégezte, amit elvégezhetett, de ez kevés. Ha változást akarunk elérni, akkor vissza kell lépnie – idézte fel a kormányfő, aki megértette és támogatta ebben Szentkirályi Alexandrát.
– Egy településen azonnal meglátszik, hogy a vezetője jó vezető, olyan, aki tudja, mire van szüksége a lakóhelyének, meg tudja-e ehhez szerezni a szükséges forrásokat, vagy egy pernahajder. A választás tétje mindenki számára az, hogy jó vezetőket választ-e a következő öt évre; olyanokat, akik a településük fejlődését szolgálják – mondta a vasárnapi választás tétjéről.
Az európai bajnokságról szólva végül azt mondta: azt várja, hogy a csapat tegye oda a szívét, ez a legfontosabb.
Írta a Magyar Hírlap