Az Európai Tanácsot alkotó állam- és kormányfők arról egyeztetnek hétfőn Brüsszelben, hogy kiket jelöljenek az Európai Unió két intézménye, az Európai Tanács és az Európai Bizottság vezető pozícióiba, valamint az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.
Mark Rutte a tanácskozást megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, a nemsokára megalakuló új holland kormány ugyanazt a politikát fogja folytatni a külügyi kérdésekben, mint a jellenlegi, úgy az uniós ügyek, mint a NATO vagy Ukrajna támogatásának tekintetében.
„Európa, a NATO és Ukrajna vonatkozásában semmi sem fog változni, ez egyértelmű” – fogalmazott nyilatkozatában a holland kormányfő.
Olaf Scholz német kancellár érkezésekor arra kérdésére válaszolva, hogy kész-e támogatni Ursula von der Leyent az Európai Bizottság második elnöki ciklusára, azt mondta: „teljesen biztos abban”, hogy a tagállami vezetők a lehető legrövidebb időn belül megállapodásra jutnak az új bizottsági elnök személyéről. A német kancellár fontosnak nevezte, hogy gyorsan döntés szülessen, mert – mint kiemelte – „nehéz időket élünk”, és fontos tudni, mit tartogat a jövő Európa számára.
Luís Montenegro portugál miniszterelnök érkezésekor azt mondta, amennyiben a tagállami vezetők António Costa volt portugál miniszterelnököt jelölik az Európai Tanács elnöki posztjára, a lisszaboni kormány kész támogatni a javaslatot. „Nem pusztán nemzeti büszkeségből támogatjuk őt, hanem azért, mert azt akarjuk, hogy valaki olyan vezesse az Európai Tanácsot, aki a béke, a gazdasági versenyképesség és az erős belső piac Európáját képviseli, amely nem feledkezik meg a jogállamiságról és az alapvető jogokról” – fogalmazott.
Montenegro végezetül azt mondta, a „globális instabilitás” pillanatában az EU-nak el kell kerülnie a patthelyzetet az uniós intézmények vezetői kiválasztásának kérdésében.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök megerősítette: António Costa volt portugál miniszterelnök jó jelölt lenne az Európai Tanács vezetésére.
Simon Harris ír miniszterelnök azt mondta, „valószínűleg kialakulóban van konszenzus” arról, hogy Ursula von der Leyen marad az Európai Bizottság elnöke. Véleménye szerint azonban a hétfői munkavacsorán nem születik végleges döntés a kérdésben. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy június végéig végső döntés születhet.
„Nem hiszem, hogy az ír állampolgárok vagy az európai állampolgárok hálásak lennének, ha a politikusok itt, Brüsszelben heteken át arról beszélnének, hogy ki milyen szerepet fog betölteni, amikor annyi sürgető kérdés van európai és globális szinten” – fogalmazott.
Harris azt mondta, hogy nem hallott más jelöltről az Európai Bizottság élére, mint Ursula von der Leyen, majd hozzátette, támogatni tudja António Costa jelölését az Európai Tanács élére, valamint Kaja Kallas észt miniszterelnököt az unió külügyi és biztonságpolitikai főképvielői posztjára. „Mindketten jó emberek” – tette hozzá az ír kormányfő.
Peter Pellegrini szlovák elnök, aki Robert Fico miniszterelnök helyett vesz részt az Európai Tanács munkavacsoráján, azt mondta, „nagyon óvatosnak kell lenni” azzal kapcsolatban, hogy ki fogja képviselni az Európai Uniót a nemzetközi színtéren. „Olyan emberre van szükségünk, aki képes úrrá lenni a jelenlegi, óriási feszültségekkel teli helyzeten” – fogalmazott.
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök megerősítette: támogatja a hivatalban lévő Ursula von der Leyen következő ötéves megbízatását. Arra a kérdésre, hogy miért támogatja von der Leyent, Micotákisz azt válaszolta: „mert ő volt a mi csúcsjelöltünk, mert az Európai Néppárt nyerte az európai parlamenti választásokat”, valamint azért, mert nagyon jó elnöke volt az Európai Bizottságnak.
Roberta Metsola, a leköszönő Európai Parlament elnöke bejelentette: szeretné, ha újabb két és fél évre az Európai Parlament elnökévé választanák az EP július 16-án kezdődő strasbourgi plenáris ülésén.
Írta a Magyar Hírlap
