MH/MTI
2024. május 15. szerda. 6:25
Az uniós biztos azt mondta, számára különösen fontos volt a kisebbségek ügye a most véget érő európai bizottsági tisztségében, és igyekezett megmutatni azokat az értékeket, amelyeket a nemzeti kisebbségek képviselnek Európában.
Rámutatott, hogy a magyar nemzeti kisebbség Szerbiában nemcsak szerves része az országnak, de a politikai hatalomban is jelen van, hiszen a kormánykoalíció része, van magyar frakció a szerb parlamentben, a vajdasági parlament elnöke magyar, és vannak magyar iskolák és templomok a Vajdaságban. „Azért is jöttem, hogy megerősítsem magam abban, hogy jó úton járunk, jó dolgot csinálunk, és ha mindenki azt tenné, ami itt történik, akkor sokkal jobb lenne a világ mindnyájunknak, főleg a kisebbségeknek” – húzta alá.
Az EU bővítésével kapcsolatban kiemelte: most már egyértelmű, hogy „az Európai Unió készen áll arra, hogy új tagokat vegyen fel”. Az utóbbi két év döntései is arra mutatnak: „Európa felkészül arra, hogy a következő bizottsági mandátum végén új tagokat tudjon befogadni” – magyarázta, majd hozzátette: „Ehhez persze az kell, hogy Szerbia is végezze el a maga részét, és Szerbia teljesítse a tagsághoz szükséges feltételeket, ezért mondtam azt Belgrádban többször, hogy az ajtó nyitva áll, tessék rajta belépni.”
Közölte: amikor 2014-ben olyan bizottsági program született, amely arról szólt, hogy nem lesz bővítés, a balkáni országok elbizonytalanodtak, és ez visszavetette a fejlődésüket. „Ezzel nemcsak öt évet veszítettünk, amely egy bizottsági mandátum hossza, hanem annál sokkal többet, hiszen vissza kellett építenünk a bizalmat a Balkánon is az iránt, hogy ebből tényleg lesz valami” – húzta alá.
A találkozót követően Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte: megállapítást nyert, hogy „az elmúlt tíz évből tudunk olyan eredményeket felmutatni, amelyek európai kitekintésben is eredménynek számítanak, mint amilyen a nemzeti tanácsoknak a helyzete, a tartományi autonómia, vagy pedig a történelmi megbékélés a szerbek és a magyarok között, vagy az, hogy a kollektív bűnösségünket kimondó határozatokat hatályon kívül tudtuk helyezni úgy, hogy vannak olyan európai uniós tagállamok, amelyekben az ezeket az elveket hirdető jogszabályok még nyolcvan év után is hatályosak”.
Írta a Magyar Hírlap
